Egyrészt azért, mert közösségbe kerültem és megbeszélhettük a terhességgel kapcsolatos kérdéseket, érzéseket, történéseket, másrészt mert olyan nézőpontokból világította meg Edit a várandósságot, és olyan utakon mentem végig általa, amit magamtól soha nem jártam volna be, mert egyszerűen nem jutott volna az eszembe ilyen témákról gondolkodni egymagamban.
Tudatosította bennem, hogy egy kis lénynek adok majd életet, akivel már a pocakban is lehet beszélgetni, már ott is kész kis embernek kell őt tekinteni. Szóval a "rákészüléssel" nem volt gond.
A szülésnél inkább személy szerint Edit jutott az eszembe, meg a légzés, amit Móni tanított a kismama tornán. A vajúdás alatt gondoltam Editre, hogy mit mondana most nekem. A relax alatti hangulatot, képeket nem sikerült felidézni, csak azt, ahogy beszél, és nagyon megnyugtató volt.
V. Detti |